24.rész.

Halihó! Sajnálom, hogy tegnap olyan rövid rész hoztam, de nem volt időm befejezni. Cserébe kárpótlásul ma is felteszek egy kicsike részt.:) Remélem tetszik! Örülnék a véleményeteknek.:) 
Jóolvasást! :* ;) 

*Harry*
Semmi. Egyenlőre.-sóhajtott szerelmem. 
-Mi az, hogy egyenlőre? Lou mi a baj?-estem kétségbe.
-Félek, hogy elveszítlek Harry.-állt oda elém.
-Mért veszítenél?
-Változtass át!-kérte.
-Mi? Még is hogy gondolod? Nem foszthatlak meg a szabadságodtól.-nem is értem, hogy kérhet ilyet tőlem. Véget vetnék az életének, és én erre nem lennék képes.
-Csak úgy leszel velem.-ült vissza az ágyra.
-Én így is itt vagyok. Szeretlek, nem hagylak itt.-guggoltam le elé.
-De ha megöregszem, és te pedig még mindig ilyen fiatal leszel, nem fogok már kelleni.-hajtotta le a fejét, -Ne beszélj butaságokat! Mindig szeretni foglak.-hajoltam közelebb, majd megcsókoltam. 
-De gondolj bele! Örökké együtt lehetnénk. Mi ketten a világ ellen.-mosolygott mondatán.
-Nem fogok fájdalmat okozni neked. Képtelen lennék rá. Téma lezárva!-álltam fel, és a szekrényemhez indultam, mert nemsokára koncert, mi pedig még sehol nem vagyunk.
-Úgy sem tágítok.-mormolta még mielőtt kimet, majd átment gondolom a saját szobájába.

*Louis*
Úgy sem hagyom annyiban, míg el nem érem amit akarok! Átmentem a szobámba öltözni. Tíz perccel később már az ajtóban álltunk indulásra készen. Jött a kocsi, felvett minket, és elmentünk a stadionba. Elég sokan már ott voltak, ami nem meglepő, hiszen 20 perc és kezdünk. Harry elég sápadt volt. Részben azért mert vámpír, részben pedig azért, mert nincs túl jól, legalábbis én úgy látom.
-Hazz, baj van?-kérdeztem.
-Nem vagyok a legjobban.-vallotta be.
-De mi történt?-nem tudtam, hogy a vámpírok is letudnak betegedni, bár nem biztos, hogy beteg.
-Az az igazság, hogy már 3 napja nem voltam vadászni, és nagyon éhes vagyok.-közölte. Szóval tényleg nem beteg. 
-Mennyi idő alatt tudnál lezavarni egy vadászatot?-gondoltam segítek neki, mert elég rosszul néz ki.
-Elég 5-8 perc, csak kérlek segíts.-kérlelt.
-Rendben. Megmondom, hogy kimegyünk a levegőre, mert nem vagy túl jól.-jobb nem jutott az eszembe, és még volt 15 percünk kezdésig. Kimentem Harry-vel, elsétáltunk valameddig, aztán én ottmaradtam, ő pedig egy pillanat alatt elszaladt. Körülbelül 5 perccel később visszaért. Már valamivel jobban nézett ki, de még mindig fehér volt, bár most csak annyira mint általában. Visszamentünk a többiekhez, megnyugtattuk őket, hogy jobban van, majd gyorsan még beszaladt a smink szobába. Megpróbáltak kezdeni vele valamit, de nem nagyon ment. Eléggé látszott, hogy ez nem a normális bőrszíne, de a koncerten úgy látszott, hogy a fanok nem vették észre, esetleg egy-kettő. De lehet, hogy csak szerintem látszott nagyon, mert én tudom, hogy mért van.