Meghoztam az idei első részt! Nem lett a legjobb, sem a leghosszabb, de azt hiszem szépen lassan haladok tovább! :) Köszönöm azoknak akik kitartottak és velem vannak:) Kitartást a továbbiakban, mert ezentúl ismét jövök!Köszönök mindent! ♥ Remélem tetszik.:3
Jó olvasást! :* ♥
Úgy gondoltuk, ha már ilyen rózsaszín felhőkben élünk, elmegyünk kicsit kikapcsolódni. Le foglaltunk egy szállást 2 hétre Francia országba. Wellness meg minden. Elkészültünk, összepakoltunk, majd kikocsikáztunk a reptérre mint a normális emberek. Hamar oda értünk, hívtunk egy taxit, és elmentünk a hotelba. Lepakoltunk, elidőztünk kicsit, aztán elmentünk sétálni egyet. Gyorsan elment ez a nap, így kicsit fáradtan értünk vissza a szállásra. Ameddig Lou elment a fürdőbe, elintézte a dolgait, én addig körülnéztem a neten, hátha van valami szórakozási lehetőség. Találtam egy sport csarnokot, 2 nap múlva nagy foci meccs. Gondoltam elviszem Őt, hiszen imádja a focit. Ennyi jár. Amúgy is, lassan itt a karácsony, a szülinapja, és hasonlók. Persze, a többiekkel is össze kéne futni karácsonykor. Rég láttuk őket. Addigra nem érünk haza, de utána mindenképpen szervezünk egy találkozót.
*Louis*
Rájöttem arra, zuhanyzás közben, hogy nagyon unalmas alvás nélkül. Mikor már tényleg nem tudok mit csinálni, régen ilyenkor ledőltem pihenni, aludni. Valamit sürgősen kezdenünk kell ezzel. Talán a vámpíroknak az életben is van valami tanácsa/feje mint a filmekben?! Fogalmam sem volt mit tegyek, de valamit muszáj volt. Kimentem, leültettem Harryt és beszéltünk.
-Nem gondolod, hogy keresni kéne valakit, aki tud ezen segíteni?-kérdeztem reménykedve.
-Gondolkodtam már ezen, de mindig hagytam a témát, ilyenkor elmentem sétálni, vadászni vagy valami.-válaszolta.
-Értem, de én szeretnék aludni. Tudod mint régen. Csak összebújunk és alszunk.-mosolyogtam.
-Értem. Mi lenne, ha nem mikor hazamegyünk foglalkoznánk ezzel? Itt most foglalkozzunk inkább kettőnkkel.-mosolygott huncutul, majd felkelt, felkapott az ölébe és a hálóba szaladt velem.
Durva volt, vad, de tetszett. Igen a vámpírok jól bírják, hiszen több mint 1 napig tartott. Volt már ennél hosszabb is. De Harry azt mondta, más programunk van nemsokára. Így hát elmentünk vadászni, elkészültünk, és elindultunk. Fogalmam sem volt hová megyünk. Mikor már majdnem célnál voltunk, bekötötte a szememet.
-Ez miért kell?-kérdeztem nevetve.
-Nyugi, vedd elő karácsonyi ajándéknak.-nyomott puszit homlokomra, majd kezemnél fogva vezetett tovább.
-Ám legyen. Aztán nem szeretnék közelebbről megismerkedni fákkal, ajtókkal vagy ilyesmi.-szorítottam meg kezét.
-Nem fogsz. Maximum velem, már ha lehetséges ennél közelebbről.-nevetett.
-Messze vagyunk még?-kérdeztem.
-Nem, megjöttünk, vagyis majdnem, fogd meg ezt és várj meg.-valami oszlop szerűséghez rakott.
-Ne már, ne hagyj itt.-nyafogtam.
-Nyugalom csak pár perc.-csókolt meg, majd elsétált.
Beszélt valakivel. Hallottam ahogy leadja a neveinket, kapott valamit, majd egyre közelebb éreztem illatát ismét.
-Mehetünk, csak ezt előbb odaadom.-akasztott valamit a nyakamba.
-Levehetném már?-nagyon kíváncsi voltam, hol is lehetünk.
-Mindjárt, bemegyünk, és leveszem.-mondta, azzal megint elkezdett húzni.
Sétáltunk egy kicsit, majd lépcsők sora, itt majdnem hasra estem aztán leültetett, mellém ült és végre kibontotta a kendőt a fejemről.
*Harry*
Levettem a kendőt, majd izgatottan vártam a reakciót. Elképedt. A szemei kikerekedtek, a szája tátva maradt, majd néhány perc után hatalmas mosollyal borult nyakamba.
-Köszönöm. Jobbat el sem képzelhettem volna. Nagyon örülök. Szeretlek.-csókolt meg.
-Örülök, hogy tetszik. Én is téged!-mosolyogtam.
Jó olvasást! :* ♥
Úgy gondoltuk, ha már ilyen rózsaszín felhőkben élünk, elmegyünk kicsit kikapcsolódni. Le foglaltunk egy szállást 2 hétre Francia országba. Wellness meg minden. Elkészültünk, összepakoltunk, majd kikocsikáztunk a reptérre mint a normális emberek. Hamar oda értünk, hívtunk egy taxit, és elmentünk a hotelba. Lepakoltunk, elidőztünk kicsit, aztán elmentünk sétálni egyet. Gyorsan elment ez a nap, így kicsit fáradtan értünk vissza a szállásra. Ameddig Lou elment a fürdőbe, elintézte a dolgait, én addig körülnéztem a neten, hátha van valami szórakozási lehetőség. Találtam egy sport csarnokot, 2 nap múlva nagy foci meccs. Gondoltam elviszem Őt, hiszen imádja a focit. Ennyi jár. Amúgy is, lassan itt a karácsony, a szülinapja, és hasonlók. Persze, a többiekkel is össze kéne futni karácsonykor. Rég láttuk őket. Addigra nem érünk haza, de utána mindenképpen szervezünk egy találkozót.
*Louis*
Rájöttem arra, zuhanyzás közben, hogy nagyon unalmas alvás nélkül. Mikor már tényleg nem tudok mit csinálni, régen ilyenkor ledőltem pihenni, aludni. Valamit sürgősen kezdenünk kell ezzel. Talán a vámpíroknak az életben is van valami tanácsa/feje mint a filmekben?! Fogalmam sem volt mit tegyek, de valamit muszáj volt. Kimentem, leültettem Harryt és beszéltünk.
-Nem gondolod, hogy keresni kéne valakit, aki tud ezen segíteni?-kérdeztem reménykedve.
-Gondolkodtam már ezen, de mindig hagytam a témát, ilyenkor elmentem sétálni, vadászni vagy valami.-válaszolta.
-Értem, de én szeretnék aludni. Tudod mint régen. Csak összebújunk és alszunk.-mosolyogtam.
-Értem. Mi lenne, ha nem mikor hazamegyünk foglalkoznánk ezzel? Itt most foglalkozzunk inkább kettőnkkel.-mosolygott huncutul, majd felkelt, felkapott az ölébe és a hálóba szaladt velem.
Durva volt, vad, de tetszett. Igen a vámpírok jól bírják, hiszen több mint 1 napig tartott. Volt már ennél hosszabb is. De Harry azt mondta, más programunk van nemsokára. Így hát elmentünk vadászni, elkészültünk, és elindultunk. Fogalmam sem volt hová megyünk. Mikor már majdnem célnál voltunk, bekötötte a szememet.
-Ez miért kell?-kérdeztem nevetve.
-Nyugi, vedd elő karácsonyi ajándéknak.-nyomott puszit homlokomra, majd kezemnél fogva vezetett tovább.
-Ám legyen. Aztán nem szeretnék közelebbről megismerkedni fákkal, ajtókkal vagy ilyesmi.-szorítottam meg kezét.
-Nem fogsz. Maximum velem, már ha lehetséges ennél közelebbről.-nevetett.
-Messze vagyunk még?-kérdeztem.
-Nem, megjöttünk, vagyis majdnem, fogd meg ezt és várj meg.-valami oszlop szerűséghez rakott.
-Ne már, ne hagyj itt.-nyafogtam.
-Nyugalom csak pár perc.-csókolt meg, majd elsétált.
Beszélt valakivel. Hallottam ahogy leadja a neveinket, kapott valamit, majd egyre közelebb éreztem illatát ismét.
-Mehetünk, csak ezt előbb odaadom.-akasztott valamit a nyakamba.
-Levehetném már?-nagyon kíváncsi voltam, hol is lehetünk.
-Mindjárt, bemegyünk, és leveszem.-mondta, azzal megint elkezdett húzni.
Sétáltunk egy kicsit, majd lépcsők sora, itt majdnem hasra estem aztán leültetett, mellém ült és végre kibontotta a kendőt a fejemről.
*Harry*
Levettem a kendőt, majd izgatottan vártam a reakciót. Elképedt. A szemei kikerekedtek, a szája tátva maradt, majd néhány perc után hatalmas mosollyal borult nyakamba.
-Köszönöm. Jobbat el sem képzelhettem volna. Nagyon örülök. Szeretlek.-csókolt meg.
-Örülök, hogy tetszik. Én is téged!-mosolyogtam.
