28.rész

Halihó! Nos igen, megint késtem. Úgy döntöttem, nem rendszer szerint, hanem időm szerint hozom a részeket..;) Tegnap, nem nagyon voltam itthon, ezért sem volt időm, meg pénteken ballagtam..:/ nehéz volt, de túl leszünk ezen is.:) Azért most csak pár nappal később hoztam.:) És elég rövid lett, de itt kellett befejeznem.;)  Ezentúl pedig majd, megpróbálom azért hetente, de nem ígérek semmit..

*Harry*
Ahogy eltávolodott, és ránéztem, nem tudtam, ki ül velem szemben. Barna, félhosszú haj, zöldes-barna szemek, alacsony, kicsi testalkat, aranyos mosoly, de agyarak, és fekete szemek sehol.
-Ki vagy te? És mit akarsz tőlem?-köptem arcába a szavakat.
-Bosszút állni akarok!-vigyorgott. Még mindig nem tudtam ki Ő, de annyiban hagytam. Egyenlőre.
-Mit vétettem én ellened?- egyszerűen sehonnan nem volt ismerős.
-Te semmit. A te drága Louis-d.-kelt fel mellőlem.
-Akkor mért engem kerestél meg?-nem értettem.
-Mert úgy akarok bosszút állni, hogy neki fájjon. És megkerestem azt, ami a legjobban fáj neki. Ha elveszít téged.-villantott gonosz mosolyt.
-És mit akarsz tőlem?-kérdeztem.
-Téged.-válaszolt egyszerűen. - azt akarom, hogy játssz el, hogy velem vagy együtt, és szakíts vele, miattam.
-Még is mért mennék bele?-azt hiszi, hogy ilyen könnyen rávehet. 
-Ha elég fontos neked az, hogy életben maradjon, akkor elhagyod.-eresztette ki fogait.
Elrohantam, elég messze, de a lényeg az volt, hogy egyedül legyek. Órákig csak jártam erdőről-erdőre, és gondolkodtam, volt, hogy sírtam.
-Rendben, ha életben hagyod, veled megyek.-álltam meg mögötte. Csak megfordult, rám vigyorgott, majd kézen ragadott, és visszafutottunk a házunkhoz.

*Louis*
Elég késő volt már, de én meg akartam várni Harry-t, úgyhogy leültem laptopozni. olyan éjfél körül egy könnyes szemű Harry lépett be az ajtón.
-Beszélnünk kell.-jött beljebb.
-Harry. Mi történt?-rohantam hozzá, hogy megcsókoljam, de nem hagyta.
-Ülj le.-mutatott az ágyra.
-Baj van?-kérdeztem.
-Szakítani akarok.-mondta.
-Mi? Ugye ez csak egy rossz vicc? Miért? Mi történt?-fel se fogtam, mit akar.
-Már nem szeretlek. Mást szeretek.-közölte, és könnyei folyni kezdtek.
-Mi? Kit? Tessék?-arcomat tenyerembe temettem.
Harry arrébb lépett, majd lépteket hallottam az ajtó felől. Felnéztem, és nem akartam hinni a szememnek.
-Dorothy? -néztem a lányt, aki beljebb jött, majd vigyorogva megcsókolta Harryt.
-Louis. Örülök, hogy újra látlak.-mosolygott.
-Ezt nem hiszem el. Pont ő? Tűnjetek innen.-mutattam az ajtó felé
Elmentek kézen fogva, én meg sírva borultam a párnámra. 

27.rész

Sziasztok! Ezermillió bocsánat, hogy késtem, de kirándulni voltam (megint) :) De hoztam amint tudtam.;) A részről nemtudok mit mondani, majd ti eldöntitek milyen.:D Remélem tetszik! Ez most egy rövidebb esz, mert már nagyon fáradt vagyok, és mert így akarom lezárni.;) 
Jóolvasást! :* :)

*Louis* 
Reggel egyedül keltem, ahogy mostanában szoktam. Bár néha itt van velem Harry, de persze sosem azzal a kómás fejével. Mindig fitt, sosem fáradt. Hiányoznak ezek az idők. Alison már egy hete itt van, az állatait haza jár etetni, de azon kívül mindig itt van, és Harry-n lóg. Kezd kicsit idegesíteni, de mivel az unokahúga, ezért nincs okom féltékenynek lenni, nekem mégis furcsa ez a lány. Ültem az ágyamon, már félig felöltözve, és bambultam a mobilomat, mikor kopogtak. Kinyitottam, és Alison állt az ajtóban, nagy mosollyal. 
-Bejöhetek?-vigyorgott, én csak félreálltam, majd betessékeltem.
-Minek köszönhetem látogatásod?-kérdeztem, miközben a szekrényemhez léptem, hogy felöltözzek teljesen. 
-Hallottam, hogy szeretnél te is közénk tartozni.-húzta gonosz mosolyra ajkait.
-Ez neked mért olyan jó?-húztam fel a szemöldököm.
-Nos, én segíthetek, ha már Harry nem akar.-húzogatta a szemöldökét.
-Mit szeretnél Alison?-furcsa volt nekem.
-Átváltoztatlak.-mosolygott. Hirtelen szinte nem is gondolkodtam, csak az járt a fejemben, hogy akkor talán örökké Harryvel lehetek.
-Megtennéd?-kérdeztem, közben felvettem a pólóm és elé léptem.
-Persze, csak egy szavadba kerül.-állt fel, és simított végig nyakamon.
-Végülis, Harrynek sem lett baja, hogy átváltoztattad.-alig fogtam fel miket beszélek, még mindig sokkolt, de örültem is.
-Azért, hagyok időt, hogy átgondold. Aludj rá egyet. Holnap majd beszélünk róla.-mosolygott. 
Ennyi volt a beszélgetés, Ally lement, én pedig követtem, mi ettünk, ők meg Harry-vel elmentek sétálni.

*Harry*
Alisonnal rengeteg időt töltünk együtt. Nagyon sokat beszélgetünk a múltról is. Bár sok dologra nem emlékszik, csak én, vagy ha ő is akkor csak később esik le neki. Néha furcsán viselkedik, de gondolom a évek során megváltozott. Most míg a többiek esznek, mi is elmentünk vadászni az erdőbe, fel a hegyre. Rendszeresen ide járunk, nem csak vadászni, de fel a kisházba is beszélgetni. Sokszor versenyzünk, hogy ki a gyorsabb, és bár én vagyok az új vámpír, én vagyok a gyorsabb. Végeztünk a vadászattal, és felmentünk a kisházba. Ültünk a kanapén egymással szemben, és beszélgettünk. Alison hirtelen gonosz mosolyt villantott, majd közelebb hajolt, és megcsókolt. Nem tudom, mi történt, de visszacsókoltam. Vad volt, és hosszú. Mikor eltávolodott, nem Alison volt velem szemben. Mintha átváltozott volna, egy teljesen más lány nézett rám, majd tapadt ismét ajkaimra vigyorogva, és bár próbáltam eltolni, erősebb volt.

Hahii!:$ :D

Sziasztok! Nem, még nem résszel jelentkezem.;) Ezt a legeslegjobb barátnőm készítette nekem, a bloghoz, így gondoltam, megosztom veletek is. Szerintem nagyon jó lett. Nekem nagyon tetszik! :D Köszönöm neki!! :)<3 ♥♥